Mozsgó bemutatása
Szigetvárról észak felé a 67-es főúton, leágazáson keresztül jutunk el Mozsgóra. A megyeszékhelytől, Pécstől való távolsága 43 kilométer, míg a legközelebbi város, Szigetvár 10 kilométerre található.
A település már az őskorban is lakott hely lehetett, melyet a feltalálható emlékek bizonyítanak. A prágai dűlőben a Halomsíros kultúra népére vonatkozó régészeti emlékeket találtak, mély tálat csúcsosan ívelő peremmel, vállán kis kerek füllel, függőlegesen rátett lécdísszel, valamint behúzott és turbántekercses peremű táltöredékeket, paticsokat. Az Urnamezős kultúra népétől szórvány urnasírt tártak fel. A keleti határrészen Almáskeresztúrig nyúló kelta település nyomai maradtak ránk. A Prágai-dűlőben római kori település, vakolt falú római-kori sírok kerültek elő. Ugyanitt Árpád-kori település nyomai bukkantak fel. A község írásos emlékekben 1330. évben Dombró vagy Dumburou néven fordult elő először, a szláv dobrava kifejezés tölgyerdőt, ligetet jelent. A falu környékén jelenleg is nagy erdők vannak. 1375-től használják a Mozsgó nevet először Mosgov alakban. 1403-tól a Szigetvárt tulajdonul bíró Anthimius János fiának adományozza Mozsgót. A század végén már a Szentgáli család tulajdona volt, amelynek nevét ma a Mozsgótól észak-keletre levő völgy és tanya őrzi. A másfélszázadig tartó török elnyomástatást Mozsgó is megsínylette. Sziget várának közelsége miatt a törökdúlás idején csaknem teljesen elpusztult, elnéptelenedett. Csupán pár család élt itt, birtokosa Sárközy János. Az 1726-ban már gróf Batthyány családé volt. 1726 táján magyarok és horvátok kezdték benépesíteni, később németek is érkeztek. A XIX. század első felében a három nemzetiség egyenlő arányban szerepelt.
A Batthyány családtól az 1848-as szabadságharc után a területet, az ingatlanokkal együtt a Biedermann család vásárolta meg.
A földbirtokos család 1945-ig itt lakott. Az államosítás miatt a kastély később különböző célokat szolgált: kultúrotthon, traktoriskola. Parkja 1974 januárjától természetvédelmi terület rangsorolást nyert. 1960. április 1-től új célt szolgál az intézmény, és a Szigetvári Járási Tanács szociális otthona lett. 1989-ig elsősorban időskorúak ápolása, gondozása folyt, ezután szakosított intézetként működik, mely értelmileg sérült emberekkel foglalkozik.
A település infrastrukturális ellátottságára a következőek jellemzőek: belterületen 100 %-os szilárd útburkolat, üvegszálas internetes szolgáltatás, szilárd kommunális hulladék elszállítás van, gázvezeték nincs. Kereskedelmi egységek: 2 vegyesbolt, 1 italbolt, 1 önkormányzati tulajdonú vágópont,.
Oktatási és szociális tevékenységeket a következő intézmények látják el: óvoda, nyolcosztályos iskola, családi bölcsöde, Biztos Kezdet Gyerekház, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, gyógyszertár, orvosi rendelő, védőnői szolgálat. Kulturális és közösségépítő tevékenységet végez a több funkciójú községi könyvtár, mely heti 30 órát tart nyitva. Kultúrháza közösségi színtérként funkcionál, 250 fő befogadására alkalmas.
A foglalkoztatottság 2008-2011 között a nemek arányában: a nőknél csökkenő, a férfiaknál növekvő tendenciát mutatott a nyilvántartott álláskeresők száma. 2010-ben jelentősen növekedő nyilvántartott álláskeresők száma a válság kezdetének tudható be. 2011-re azonban a férfiaknál jelentős csökkenés (70-ről 57), a nőknél szintén csökkenés tapasztalható, köszönhetően a közfoglalkoztatottak magas számának.
A településen több mint húsz vállalkozás működik, amelyben faüzem, redőnykészítő műhely, szállás, utazás, borászat és sírkő készítői tevékenységi kör is található.
A településen roma nemzetiségi önkormányzat működik.
A községben hét társadalmi szervezet található, akik mind aktív szerepkört vállalnak a helyi ügyekben. A legaktívabbak: a Mozsgóért Egyesület, melynek főbb tevékenységi körei: kulturális, településfejlesztési, egészségmegőrző tevékenység. Nagy száma tagsága aktív közreműködői a községi és térségi rendezvényeknek, kulturális programoknak. Az egyesület számos klubja közül kiemelendő a nyugdíjas klub.
A Szigetvári Térség Fejlődéséért Egyesület a településfejlesztésben, kulturális programok szervezésében, pályázatok lebonyolításában vesz részt.
Mozsgói „Csizik Mihály” Sportegyesület elsődleges célja a mozsgói versenysport és szabadidősport támogatása, szervezése és a mozsgói sportélet fejlesztése. Felnőtt csapatuk a Megye II. osztályban is részt vett.
Polgármester: Kovács Zsolt Vilmos