Ibafa bemutatása
A település a Zselic festői szépségű környezetében, Szigetvártól, a legközelebbi várostól 24 km-re észak-keletre elhelyezkedő kis község. A megyeszékhelytől, Pécstől 54 km-re található. Ibafa a Szigetvárt Kaposvárral összekötő főútról Szentlászlónál lekanyarodva Almamelléken át közelíthető meg. Csendes zsákfalu.
A község neve leírva először 1333-ban olvasható Ibafalva változatban. Az Iba előtag személynév, a falva utótag nyelvileg rövidült. Az Ibafára érkezőt a falu és környezetének természetes szépsége, nyugodt hangulata, gondozott közterületei ragadják meg. A község és környéke a dél-zselici tájvédelmi körzet szerves része, számos természeti ritkasággal.
Helyben a munkalehetőség kevés, a munkanélküliségi arány az országos átlaghoz viszonyítva magas. A településen az egyéni vállalkozások száma kevés. A kereskedelmi ellátást egy vegyesbolt biztosítja. Infrastrukturális ellátottsága részben kiépített, vezetékes víz van a faluban, gázvezeték és szennyvízcsatorna nincs. Iskolája, óvodája nincs. A gyerekek a szomszédos falu Almamellék intézményeibe járnak. A háziorvosi alapellátás nyújtó szolgálatot Ibafa község működteti. A gyermekjóléti és családsegítő szolgálat munkáját Szentlászló központból biztosítják. A védőnői feladatokat az Almamellék Önkormányzat által fenntartott védőnői szolgálat védőnője látja el.
A település leghíresebb látnivalója a Pipamúzeum. A pipamúzeumot is magában foglaló, szépen gondozott művelődési házat a falu egykori igazgató-tanítójáról és kántoráról, Alpár Jánosról nevezték el. A ház udvarán helyezték el a híres fafaragó, ifj. Kapoli Antal szobrát. A település központjában magasodik a római katolikus templom, amely 1865-ben épült. Kupolájában a plébániához tartozó falvak egy-egy építményét örökítették meg. A templommal szemben áll az első világháborúban elesett ibafai hősök tiszteletére 1934-ben emelt emlékmű, mellette a bükkösdi Szalontai József által faragott rovásírásos Millenniumi kopjafa. A templom falán emléktábla látható, amely a második világháborúban hősi halált halt ibafaiak nevét őrzi. Ugyancsak a templom homlokzatára került a volt Gyűrűfű és Korpád, valamint Horváthertelend települések második világháborús hősi emléktáblája.
A volt italbolt udvarában tekinthető meg a védettséget élvező több, mint 100 éves platánfa.
A kirándulni vágyók megtekinthetik a 2003-ban kiépített Liki-forrást. A község északkeleti részén, a Pincehát nevű helyen középkori földvár maradványai láthatóak. Részletes régészeti feltárása még várat magára. Jeles ünnepek a Szentháromság vasárnapi búcsú és a falunap.
Ibafa Községi Önkormányzat fejlesztése között szerepel a templom, a művelődési ház felújítása, a ravatalozó rekonstrukcióját, a belső utak, járdák javítása, parkosítása vízrendezése és hosszabb távon szennyvízhálózat kiépítése.
2018. őszére újult meg a polgármesteri hivatal épülete 47 millió forint pályázati összegből. A megújult épület otthont ad az orvosi rendelőnek és a könyvtárnak, sőt még egy kis fodrászszalon is működik benne.
A továbblépés lehetőségei kedvező gazdasági - társadalmi környezet esetén adottak. A természet kínálta turizmusra kívánnak építeni, sőt vadászok is hódolhatnak itt szenvedélyüknek. Szálláshelye az Ibafai Paplak Vendégház, Ibafa Pihenő.
Híres embere Alpár János, aki 1881. február 10-én született Nagyárpádon, meghalt Ibafán 1967. január 5-én. Iparos családból származott. A pécsi tanítóképzőben szerzett kántor-tanítói oklevelet. Munkahelyei: Kisherend, Gödre, Felsőmindszent. 1921-től Ibafán teljesített szolgálatot nyugdíjazásáig, 1948-ig. Egyszemélyben tanított évenként 106-110 tanköteles gyermeket. Szívügye volt a gyermekek tanulmányi előmenetele és a falu népének kulturális felemelése. Télen népművelési esteket szervezett, az ifjúság hasznos időtöltésére pedig színdarabokat tanított nagy sikerrel.
Ibafa község csatolt területei Kisibafa, Korpád, és Gyűrűfű. Magyarország első elnéptelenedő faluját Gyűrűfűt Ibafához csatolták, utolsó lakója 1970-ben hagyta el a megszűnt települést.
Gyűrűfű nevét már 1332-es írásos források is említik. Nevét a határában eredő patakról kapta. Az 1970-es években a körzetesítés miatt elnéptelenedett. A településrész 1990-ben ökofaluként újjáéledt, jelenleg Gyűrűfűn részönkormányzat működik. A házak vályogból, fából épülnek, a meleget fából és napenergiából nyerik. Itt csak biogazdálkodás folytatható. Ugyancsak Ibafához került az 1980-as évek elején elnéptelenedő Korpád község is. Kirándulási lehetőségként említésre méltó a volt Gyűrűfű község határában található Tündérmajor, ahol a terület természeti értékeivel ismerkedhet meg a látogató. Továbbá iskolásoknak ajánlott a Veronika Erdei Iskola, valamint a Szent László tanösvény.
Szállás lehetőséget Gyűrűfűn jól kiépített vendégház kínál.
Polgármester: Benes László